Jeff Bezos szerint az MI nem elviszi a munkánkat, hanem hatalmas munkaerőhiányt hoz

Miközben a fél világ azon retseg, hogy a mesterséges intelligencia (MI) belátható időn belül tömegek munkáját teszi feleslegessé, a világ egyik leggazdagabb embere teljesen szembeúszik az árral. Jeff Bezos, az Amazon alapítója a párizsi VivaTech konferencián kifejtette: az MI-forradalom nemhogy munkanélküliséget, de egyenesen globális munkaerőhiányt fog okozni.

A technológiai és politikai elit jelentős része – köztük Rishi Sunak volt brit miniszterelnök, aki jelenleg a Microsoft és az Anthropic tanácsadója – sötétebb képet fest, és úgy látja, az MI már most beszűkíti a fiatalok elhelyezkedési esélyeit. Bezos azonban határozottan elutasítja ezeket a disztópikus aggályokat.

„Ezzel egyáltalán nem értek egyet. Sőt, szerintem az AI munkaerőhiányt fog okozni” – jelentette ki az Amazon-alapító Párizsban.

Bezos optimizmusa mögött az a meggyőződés áll, hogy a technológia nem helyettesíti az embert, hanem lebontja a fejlődés útjában álló akadályokat. Az MI új távlatokat nyit meg, és olyan mértékben pörgeti fel a gazdaságot, hogy a humán munkaerő iránti kereslet valójában növekedni fog.

Automatizáció a Földön, terjeszkedés a világűrben

Hogy Bezos nem csak a levegőbe beszél, azt új projektjei is bizonyítják. Kiemelte a Prometheus nevű kezdeményezését, amely a fizikai gyártási folyamatok automatizációjára és felgyorsítására összpontosít. De a tech-milliárdos igazi víziói, mint mindig, most is a Föld légkörén túlra mutatnak.

Bezos szerint az emberiség fejlődésének nem a céljai, hanem a fizikai határai szabnak gátat. A világűrt például egy olyan területnek látja, ahol óriási a „kínálati hiány”: nem az űrutazás iránti kereslet hiányzik, hanem az a technológiai háttér és infrastruktúra, amellyel az elérhetővé válna.

A vízió központjában a Hold áll. Bezos szerint a kísérőbolygónk a tökéletes ugródeszka az emberiség számára, mivel közel van, és tele van értékes erőforrásokkal.

„Nem csupán látogatóba megyünk a Holdra, hanem ott is akarunk maradni” – szögezte le.

Az elképzelés szerint olyan eljárásokkal, mint például a holdi erőforrásokat hasznosító elektrolízis, helyben lehetne rakéta-üzemanyagot előállítani. Ez fenntarthatóvá tenné az állandó emberi jelenlétet a világűrben, és megalapozná a Földön túli terjeszkedést.

Robbanás Floridában: „Rendkívül szerencsések voltunk”

Persze az űrgháború nem zökkenőmentes. Bezos űrutazási cége, a Blue Origin hatalmas pofonba szaladt bele májusban, amikor a személyzet nélküli New Glenn rakétájuk egy földi teszt során felrobbant a floridai Cape Canaveralban.

Bár a milliárdos elismerte, hogy a baleset hatalmas csapást jelentett, meglepő higgadtsággal értékelte a helyzetet: „Utólag úgy látjuk, rendkívül szerencsések voltunk.” A robbanásban ugyanis senki sem sérült meg, és az indítóállás legfontosabb, méregdrága infrastrukturális elemei – mint az üzemanyag- és hajtóanyag-rendszerek – teljesen épek maradtak.

A tét óriási: a Blue Origin gőzerővel versenyez azért, hogy Elon Musk vállalatával, a SpaceX-szel szemben domináns pozíciót szerezzen a kereskedelmi űrutazás, a holdkutatás és a Földön kívüli infrastruktúra kiépítésének csillagászati profitot ígérő piacán. Bezos szerint pedig ebben a gigantikus munkában mindenkire szükség lesz – az MI-re és az emberre egyaránt.